Vannak olyan viccek, amik lényegében túl jók, ahhoz csak viccek legyenek. Talán egy szélesen hömpölygő filmdrámába valók vagy valami olyasmibe, ahol több nyomot hagynak, még akkor is, ha maga a nettó röhögésfaktor nem olyan borzasztóan magas. A következő is ilyen.
- Az afrikai vadász meséli az unokájának:
- Emlékszem, egyszer puska nélkül egy szál késsel a kezemben nyolc felbőszült, éhes oroszlánnal kellett szembeszállnom. Az életem volt a tét.
- De, Nagyapó, pár éve még csak hármat mondtál!
- Mert akkor még túl kicsi voltál ahhoz, hogy megtudd a véres igazságot.
Ez a vicc lényegesen mélyebb, mint készítője valaha szerette volna, hiszen a poén egy relatíve egyszerű konfliktusra épül. Irodalmi értékű jelenet részesei vagyunk.
- Az afrikai vadász meséli az unokájának (Szinte látjuk magunk előtt az erzsébetvárosi garzonban a lefüggönyözött ablak előtt, kopottas hintaszékében a rekedtes hangú, jobb sorsot is látott öregurat és naívan csacsogó unokáját. Nem igazi afrikai vadász a nagypapa, de talán azért járt arrafelé.):
- Emlékszem, egyszer puska nélkül egy szál késsel a kezemben nyolc felbőszült, éhes oroszlánnal kellett szembeszállnom. Az életem volt a tét. (A nagypapa célja kettős: egyrészt saját emlékeiben időutazgat, másrészt unokáját igyekszik egy olyan világban szórakoztatni, ahol konzoljátékok és multiplex mozik között kell versenyben maradnia.)
- De, Nagyapó, pár éve még csak hármat mondtál! (A mondatban dominál az unoka szeretete, de vág az esze is mint a borotva: hamar kiszúrja a pontatlanságot.)
- Mert akkor még túl kicsi voltál ahhoz, hogy megtudd a véres igazságot. (A történet csúcspontján Nagyapó egy heroikus csavarral menti meg kettőjük ideálképeit: a kisunoka elégedett és ő is büszkén nyugtázhatja, hogy az igazi hősök fél évszázaddal később is kivágják a rezet.)
...
Megnyúzva, kicsontozva:
- Szenilis nagyapát unokája füllentésen kapja, de az öreg profin menti meg a helyzetet.
Kategória:
- "He-he."
Értékelés:
- röhejfaktor mérsékelt, a jellemrajz szokatlanul fullos